2019. február 6., szerda

Szexualitás: Ki a Szent Prostituált és miért tisztelték?


Fordította: Takács Anikó és Czékus Viki

Korábbi Szexualitással kapcsolatos cikkek itt találhatóak:




A bejegyzés eredetileg angolul itt olvasható:



Írta: Christina Antonian

Ezzel az írással nem az a szándékom, hogy vitát nyissak arról, hogy a prostitúciónak legálisnak kellene-e lennie, vagy hogy megítéljem, morálisan helyes-e vagy sem.


Ehelyett ez a cikk arra helyezi a fókuszt, hogy betekintést nyújtson a szakrális prostituált szerepébe. Miért is volt ő tisztelve és elfogadva a társadalomban?

Miután elolvastam Dr. Stubb munkáját, melynek címe " A Fény Asszonyai: Az új Szent Prostituált", és olvastam más könyveket is a témában, megnéztem egy filmet "A kezelés" ( The Sessions) címmel, kíváncsi lettem arra, hogy a prostitúció, hogy lehetett korábban szent.

A prostitúciót a világ "legrégebben gyakorolt szakmájának" tekintik a történelemben, minden társadalomban. A legkorábbi formájára úgy utalnak mint "szent prostitúció"-ra.

Miért volt szentséges?

Mezopotámiában, Sumériában, Görögországban és Egyiptomban nem voltak nyilvánosházak. Helyette templomok voltak, ahol szent prostituáltak, más néven Papnők "dolgoztak" és "szórakoztattak". Ahhoz, hogy megértsük a szexuális aktus szentségességét, meg kell értenünk, hogy ezek a társadalmak mennyire is közel és harmóniában álltak a természettel.

A szent szexuális érintkezés gyakorlata fontos volt Innana és Ishtar (mezopotámiai isten és istennő) templomaiban. Közös, megszokott rituálék voltak Mezopotámiában, ahol megértették, hogy egy ország megerősítéséhez és jólétének biztosításához szükség van az isteni termékeny energiához.



Nancy Qualls-Corbet a következőképpen magyarázza ezt el: " A vágy és a szexuális érzelmi visszahatás megélése úgy működik, mint egy regeneráló erő, ami elismerten egy ajándék vagy egy áldás az isteni mivolttól. Mind a férfi, mind a nő szexuális természete, együtt a vallásos attitűdjükkel (magatartás, viszonyulás), egymástól elválaszthatatlanok voltak.”

Ebből a nézőpontból nem nehéz megérteni, hogy miért vált a szakrális prostitúció gyakorlata vallási szerepű imádattá, ahol a szexualitás és a spiritualitás egyek és ugyanazok.

A szakrális prostitúciónak az Istennő templomai szolgáltattak helyet, bár ez nem köztudott ebben az évezredben.

India történelmi szempontból gazdag hagyománnyal rendelkezik a vallási-mennyei szexualitás terén. A hinduizmus magába foglalja a természetes és erotikus állásfoglalást is az Istenekről és Istennőkről szóló leírásokban.

A szent prostituáltak "deva"-ként voltak ismertek, akik isteni szolgálók voltak a hindu templomokban.

Megj.: Utánanézve a dévák jelentésének, a wikipédia a következő információkkal szolgál: "fénylő lények", nincs fizikai csak fénytestük. Lehetnek férfi és nő alakban pl: Ganésa, Indra - férfi, Parvati, Lakshmi - nő.
Itt hatalmas torzítás látható, mert egy szót sem ír arról, hogy ők szent prostituáltak lennének, az arkhónok eltüntették a lehető legtöbb nyomot, ami hozzájuk vezethetne. 

Ki volt a Szent Prostituált?

Ő egy valódi Szexuális gyógyító személy volt.

Ezek a nők magát a Szeretet, Szerelmet testesítették meg, "karbantartották" és védték szexuális energiájukat, szexualitásukat és a legmagasabb spirituális hatalommal rendelkeztek.

Képessé tették a férfiakat arra, hogy újra kapcsolódjanak önmagukhoz, valamint spirituális erőikhez az öröm és az imádság által.


A Szent Prostituált nem szégyenkezett, nem tekintették áldozatnak, és nem volt "prostitúcióra kényszerítve". Ő önként, készséggel cselekedett a szolgálatvégzés egy arra hivatott helyéről.

Az egyik megszokott gyakorlat, melyet alkalmaztak, szó szerinti fordításban: "A Háború eltávolítása a Férfiból" nevet viselte. A férfiak, miután visszatértek a háborúból, meghívást kaptak a Templom ajtajának átlépésére.

Megj.: Ezzel kapcsolatban szintén mutatott egy cikket Cobra, melynek fordítása folyamatban van. :)

A Papnő megfürdette, megnyugtatta és megmasszírozta fizikai, érzelmi és lelki sebeiket.

Kitárta mágneses mezejét, hogy magába szívja a férfi összes sebzett energiáját, szó szerint kivonva testéből, elméjéből és lelkéből a háború hatásait.

Energiája erejével, valamint nőiességének tisztaságával finoman és gyengéden visszaszerette őt a teljességbe.

Az Ókorban a Szent Prostituált, vagy Templomi Papnő a Nagy Anyaistennő vallásaival állt kapcsolatban. Ő vált az istennő fizikai formában való képviselőjévé, és szent szexuális rituálékat kezdeményezett azon férfiakkal, akik az istennő imádatát jöttek kifejezni.

A templomok papnőit "A Mennyek Hierodúléjának" hívták, amit annyit jelent, hogy a Mennyek "Szakrális Templomi Prostituált"-ja, szentséget szolgáló, és nagy megtiszteltetés volt szeretkezni ezekkel a nőkkel a templomokban.

A Szent prostitúció vége

Ez a téma túlságosan széles körű ahhoz, hogy ebben a cikkben feltárható legyen, mivel rengeteg teória létezik, amely az értékrendszerekben bekövetkezett változások számos olyan érvét veti fel, melyeket a kiváltó okok kombinációjából eredményeztet.

Eljött azonban az idő, amikor többé már nem imádták az Istennőket és mind a fizikai mind a spirituális női aspektust "ördöginek" kiáltották ki. (megj.: az arkhónok tették mindezt, tudjuk mikor és hogyan)

A Szakrális Prostitúció sohasem arról szólt, hogy a nők a testüket bocsájtják áruba és hogy a saját kárukra szolgálják és elégítik ki örömeiket a férfiaknak.

Ez inkább egy eszme, egy olyan felismerés, ami túlmutat minden ilyen önpusztító viselkedésen.

A prostitúció egy metafora a gyógyulás egy formájára, ami akkor történik meg, ha átadjuk magunkat teljes egészében a szerelemnek és szeretetnek és annak a lehetőségnek, hogy megengedjük magunknak a boldogságot, hogy belépjen a testünkbe és az életünkbe.

Felülemelkedünk a régi korlátokon és onnan növekszünk. Először meg kell tanultunk szeretni és elfogadni önmagunkat aztán meg tudunk tanulni szeretni és kielégíteni másokat. Ez az igazi szentségesség....

Szeretet és Gyönyör

Christina


dátum:

2 megjegyzés:

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.