2019. március 5., kedd

Astraea Istennő


A következő Istennőkről készültek eddig összefoglalók:

1. Ízisz:


2. Pleroma:



3. Dou Mu:


4. Astara:


5. Kuan Yin:


6. Hszi Vang Mu:


7. Gaia Sophia:


8. Abundantia:



Abundantia után most jöjjön a másik Istennő, Astraea, akit Cobra a 2018 októberében a Rövid helyzetjelentésében említ. Íme az a bizonyos részlet:

„Ezek az új Galaktikus energiák sok Istennői archetípus aktiválását is elhozzák. Az első archetípus, ami aktiválódik, Astraea archetípusa. Ez az energia fogja elhozni az Új Reneszánszt és a magas színvonalú kultúra megújulását.”


Az itt megjelenő információk a Cobra által megadott linkben szereplő wikipédiás anyagból származnak. Az eredeti angolul itt:


Astraea, Astrea, Astria más neveken is ismert, mint: „Csillagszűz” vagy „Csillagos ég”, melyet az ókori görögök adták neki. A klasszikus mitológiában ő az igazság és becsületesség szűz istennője. Az Aranykorban született a Földön, amikor az Istenek és emberek még együtt éltek itt lent. Asztráeusz (az Alkonyat Istene) és Éosz ( a Hajnal Istennője) lánya, akinek egyéb archetípusa még a tisztaság, ártatlanság és a pontosság.
Összekapcsolták Diké Istennővel, aki az Igazság Istennője volt Görög honban és akinek a szülei Zeusz és Themisz. Nem összekeverendő Aszteria Istennővel, aki a Csillagok Istennője és akinek Koios (az egyik titán) és Phoibé (egyike a legelső titaniszoknak) a szülei.

Ő a „mennyei szűz”, az utolsó volt a halhatatlanok között, aki emberek között élt az Aranykor alatt és egyike azon személyeknek, aki az emberi létezés mind az öt szakaszánál jelent volt. (megj.: Hésziodosz, a görög költő, az emberiség öt korszakát említi, mint: Arany-, Ezüst-, Bronz-, Hős- és Vaskor.) Ovidiusz, a római költő viszont csak 4 korszakra bontotta, a Hőskort nem említi és azt állítja, hogy Astraea a Vaskorban hagyta itt a Földet.

Astraea gyakran járt a városokban az emberek között mosolyogva és segített nekik abban, hogy egymással jobban bánjanak.
Végül az emberek mégis kapzsik és a gonoszak lettek és az Istenek is elhagyták a Földet és visszatértek a Mennyekbe. Astraea a végsőkig kitartott mellettük, de amikor az emberiség belekezdett a háborús fegyverek készítésébe, akkor ő is felszállt a csillagok közé, ahol ma is látható a Szűz Csillagkép formájában.


Ábrázolják egyik kezében karddal a másikban pedig egy mérleggel, amiből később a Mérleg csillagkép lett, a fején koronával, mely csillagokból áll.


Astraea képviseli a négy évszakot és a természet rendjét, mint: születés, változás, bőség és halál – tavasz, nyár, ősz és tél. Amikor a Földön élt, akkor a világ természetes rendjére tanította az embereket, amik összhangban voltak az univerzum energiáival.

A profécia úgy szól:”Hogyha eljő az Aranykor, akkor vele visszatérnek az Istenek és Astraea is.”

Az égbolton mellette tehát a Mérleg Csillagkép helyezkedik el, ezért szimbolikusan összehozták alakját Diké Istennővel, aki a latin kultúrában Iustitia az Igazság Istennője. A Tarot kártyában a 8. kártya nem más mint az Igazság kártyája, Iustitia alakjával, aki ily módon történelmi ikonográfiai alapon kapcsolódik Astraea alakjához.
A legenda szerint, amikor egy nap visszatér a Földre, magával hozza az utópisztikus (eszményi, elképzelt, ábrándos világ) Aranykort, aminek ő volt a Nagykövete.


Astraea remélt visszatérésére utal ez a következő szólás-mondás Vergilius Negyedik Eklogájából:

„Iam redit et virgo, redeunt Saturnia Regna” - Eljön a Szűz ismét, már jön Sáturnus uralma”

A teljes részlet így szól:

„Íme betelt az idő, amelyet Cúmae dala jósolt:
Újraszületve az évszázak roppant sora tárul.
Eljön a Szűz ismét, már jön Sáturnus uralma,
Már a magasságból küld új ivadékot a mennybolt.
Óvd csak e most születő csecsemőt, Lúcína, ki majdan
Véget vetve a vaskornak, hoz a földre aranykort.”

Az Európai Reneszánsz alatt Astraea alakját összehozták a kultúra „lelkének” általános megújulásával, ami akkoriban történt, különösen Angliában, ahol a költők az ő alakját Erzsébet királynőhöz hasonlították, mint „Szűz Királynőt, aki az Aranykor felett uralkodik.

Spanyolországban gyakran azonosították IV. Fülöp uralkodásával, ő ugyanis a művészetek nagy pártfogója volt. A francia író, Honore D Urfe írt egy nagyon népszerű novella sorozatot L Astree (Astraea) néven. Az első és második részt 1607-ben és 1610-ben jelentette meg.

Megj.: L Astree, egy a pásztorregény, ami nagyon népszerű volt a 17. században művelt körökben. A könyvben végig a szerelemről van szó. A szerelemnek, a gáláns viselkedésnek, az érzelmekről való beszédnek valósággal iskolája lett, különösen a nők számára közvetített viselkedési mintát. A regény mintegy száz levelet is tartalmaz, és maga a levél mint érintkezési forma „az Astrée-n” keresztül viselkedési és megnyilatkozási mintát ad az korabeli olvasóknak, majd hétköznapi-társasági divattá válik. 2007-ben film is készült a könyvből: Astrée és Céladon szerelmei néven, melyet Éric Rohmer, francia filmrendező készített.

 Jean-Jacques Rousseau-ra, a francia író és filozófusra is hatással volt a műremek, Vallomások című művében, melyet apjával együtt olvasott a következő megjegyzést teszi róla: „ Egyike azon műnek, ami a leggyakrabban eszembe jut...

Calderon de la Barca, spanyol költő és drámaíró, szintén IV. Fülöp kegyeltje, 13 drámájában is előtérbe helyett egy karaktert, akit Astraea-nak nevezett, politikai és asztrológiai szempontok szerint figyelembe véve. Az Élet álom című könyvében Calderonnak van egy karaktere, akit Rosaurának hívnak ( ez egy anagramma, a hajnalra) és kiáll Astraea mellett a Bíróságon. Az a dicsőítő beszéd talán politikai allúzió (utalás, célozgatás) az Új Aranykor hajnalára IV. Fülöp és Zsigmond király uralkodása idején.
Oroszországban Astraea-t először Erzsébet orosz cárnővel, majd később II. Nagy Katalin orosz cárnővel azonosították.

Az angol epikus költő, Edmund Spencer, egy nagyon szépen kiszínezett mítoszt alkotott meg róla: A Tündérkirálynő címmel 1596-ban, amiben azt állítja, hogy Astraea hátrahagyta „vőlegényét, egy vasembert, Talust”.

Shakespeare szintén utal Astraea-ra a Titus Andronicus című tragédiájában és a VI. Henrik 1. részében.

John Dryden, angol költő és drámaíró, hozzá címzett egy verset, melynek címe: Astraea feléledt ( Astreaea Redux). Ebben II. Károly angol király visszatérését ünnepelte, akit Astraea-hoz hasonlított és úgy érezte, hogy megszűnt azon átmeneti időszak még ő „távol” volt.

A következő utalás az Istennőre John Miltonnál jelenik meg, aki az Elveszett Paradicsom ( Paradise lost) 4. könyvében említi meg őt:

„Most támadhattak volna szörnyű tettek:
kavargásukban nem csupán az Éden,
de az egész Ég csillagdómja is tán
s az elemek mind veszve vesztek volna
a harc erőszakától megzavarva,
megszaggatva, ha az Örök e zűrt nem
előzte volna meg: az Égre fel
kifüggesztvén a nagy arany Mérlegét,
mit az Astraea s Skorpió között
ma is ott látni, min minden teremtményt
megmért egykor, e függő Földet is
a léggel: ellensúlyával, s ma is
ezen mér minden történést, csatát,
Most ráteszi a Megfutást s a Harcot,
utóbbi föllódul s a rúdba csap.”

Aphra Behn, angol költőnő, regény-és drámaírónő, használta még az Istennő nevét kódnévként, mivel II. Károlynak dolgozott, mint kém.

 Megj.: Mivel hűséges királypárti volt, II. Károly udvarához fordult segítségért, és titkos ügynökként Németalföldre küldték, ebben a vonatkozásban holland neve hasznosnak bizonyult. Egy évig Antwerpenben élt az Astrea fedőnév alatt küldve haza hasznos információkat. Fedőneve az irodalmi körökben becenevévé vált.

Nagyon sok versében említi „Astrea”-t, amivel magára utal, mint „ Egyedülálló Astrea”.

Az Istennő visszatérése formálódik ki Delarivier Manley, angol írónő könyvében az Új Atlantisz című szatírájában. Astraea egyike a három, női allegorikus (jelképes) narrátornak a könyvben.

James Thornhill készített egy freskót a greenwich-i Old Royal Naval College halljában, ahol Astraea-t is ábrázolja a Hannoveri-ház trónra lépésében, amivel jelzi az Aranykor visszatérését.


Ralph Waldo Emerson, amerikai esszéíró és a transzcendentalista mozgalom vezetője szintén címzett hozzá egy verset „Astraea” néven. Sajnos csak angolul találtam meg, de íme egy másik, nagyon szép idézet tőle:

„A boldogság olyan illatszer, amelyet nem hinthetünk úgy másokra, hogy néhány csepp ne jusson nekünk is.”

 Megj.: Ralph Waldo Emerson tehát a transzcendentalista mozgalom vezetője, melynek jelentése: a szó a latin transcendo (’átlépek’) igéből származik, és olyan lehetséges valóságra utal, amelynek megismeréséhez az embernek át kell lépnie köznapi értelemben vett határait. 1838-ban a híres Diplomaosztó Beszédében kijelentette, hogy Jézus egy nagyszerű ember, de nem Isten. Akkoriban ilyen kijelentés sohasem hangzott el. Emerson a francia filozófus, Victor Cousin munkáit olvasva ismerkedett meg az indiai filozófiával. 1845-ben naplója szerint a Bhagavad-gítát és Henry Thomas Colebrooke Esszé a Védákról c. írását olvasta. Emersonra nagy hatással voltak a Védák, és sok írásának erősen nemduális árnyalata van. Ennek egyik legtisztább példája a "Felsőbb lélek" (Over-soul) c. esszéjében található:

„Utódokként élünk, felosztásban, részekben, részecskékben. Közben belül az emberben az egész lelke van; a bölcs csend; az univerzális szépség, melyhez minden rész és részecske egyenlően tartozik, az örök EMBER. És ez a mély erő, melyben létezünk, és melynek boldogsága teljes egészében elérhető számunkra, nem csupán független és tökéletes minden órában, hanem a látás és a látott dolog, a látnok és a látvány, az alany és a tárgy ugyanaz. A világot darabonként érzékeljük, mint a nap, a hold, az állat, a fa; de az egész, melynek ezek tündöklő részei, a lélek.”

A legvégén még egy személyt szeretnék megemlíteni, aki szintén utal Astraea-ra egy könyvében. Robert Browning, angol, viktoriánus kori, romantikus költő A gyűrű és a könyv című könyvében. 
Idézet a könyv leírásról:”Ezeknél is fontosabb epikai költészetének csúcsa, az elbeszélő költészet legkülönösebb remeke:"A gyűrű és a könyv". Ez a regényterjedelmű elbeszélő költemény szigorúan tekintve versben írt bűnügyi történet. Egy a XVII. században valóban megtörtént rejtelmes bűneset, illetve ennek bírósági tárgyalása a témája. Tíz énekre tagolódik, ebből az első a tárgyalás megindulása és a perben szereplő személyek felvonulása. A következő kilenc ének egy-egy tanúvallomás, illetve védő- és vádbeszéd. Kilencszer mondják el másként és másként ugyanazt a történetet. Mindegyik valószínű, egyik se bizonyos. Az egész nagy mű kicsengése az, hogy nem idézhető fel hitelesen, hogy mikor mi és hogyan történt. A mi számunkra igen nagy hiány, hogy ennek a sajátságos remekműnek nincs magyar fordítása.”

Most pedig jöjjön a sokat emlegetett Aranykor fogalma. Idézet ismét Cobrától:

„Folytatódik a Galaktikus Központ megnövekedett tevékenysége. A naprendszerünk körül lévő kvantum Dyson-gömb eltávolítása felgyorsította a bolygónkra érkező Felemelkedési energiákat.
Ezek az energiák az eljövendő Aranykor energetikai lenyomatát hozzák.”


Ehhez Cobra ezt a linket mellékelte:

Íme a lényeg belőle:

Az Aranykormítosz alatt általában a Hésziodosz-féle Aranykormítoszt értjük, de tágabb értelmezésben ide sorolható minden olyan elképzelés, mely szerint a múltban létezett egy ideális, tökéletes állapot, amely mára visszafordíthatatlanul leromlott.

Az Aranykor megnevezés jelzi, hogy az emberiség azokban az időkben békében, harmóniában, stabilitásban és jólétben élt. 
Az embereknek nem kellett dolgozniuk, hogy legyen mit enniük, mindenkinek jutott mindenből bőséggel. 
Rendkívül hosszú életet éltek nagyon fiatal külsővel, békésen haltak meg és a Lelkük tovább élt, őrzőként vigyázva mindenkire.

Hésziodosz szerint az Aranykor akkor ért véget, amikor a titán Prométheus nekiadta a tüzet az emberiségnek, pedig korábban az csak az Istenek tulajdona volt. Emiatt Zeusz megharagudott rá és megbízta Héphaisztoszt, hogy hozza létre Pandorát, az első asszonyt, aki később az összes bajt rászabadította az emberiségre. Az Istenek Pandorának ajándékoztak egy dobozt, melyet nem volt szabad kinyitnia. Nem tudta legyőzni a kíváncsiságát és kinyitotta, majd mindenféle baj rázúdult az emberiségre.

Egy görög monda úgy szól, hogy Görögországban, egy Árkádia (utópisztikus társadalom, ahol harmóniában éltek a természettel, édeni életforma jellemezte, ahol nem ismerték a kapzsiságot és kérkedést) nevezetű helyen volt az Aranykor eredeti helyszíne, ami a tökéletes boldogság és szépség birodalma, a kimondhatatlan öröm „álominkarnációja”.

A hinduk júgának nevezik az emberiség különböző korszakait, melynél az utolsó 4. júga után (Káli júga, a démoni Káli korszak) a ciklus folytatódik és egy új jön, ami az Aranykorban éri el csúcspontját. Ennek az új korszaknak a neve: Krita júga (magyarul Szatja júgaként is ismert) mely az Aranykor, az Igazság kora: az emberek bölcsek, hosszú életűek, elégedettek és semmiben sem szenvednek hiányt. A Szatja júgában az erény, az igazság és a jog uralkodik.

A Brahma Kumaris szerint 5 korszak van, amiben az első az Aranykor. 
A Brahma Kumaris egy világméretű szellemi mozgalom, ami elkötelezett a személyes önátalakításban és a világ megújításában. A szervezetet 1937-ben alapítottak és jelenleg a világon több mint 110 országban, több ezer központja működik minden kontinensen. Nemzetközi NGO-ként (nem kormányzati szerv) jelentős hatást gyakorol több területen. Ugyanakkor, az igazi elkötelezettsége az egyén segítése a materialista szemlélet szellemivé való átalakításában. Támogatja a béke egy mély kollektív tudatosságának és minden lélek egyéni méltóságának a gyakorlását. A szervezet központja Mt. Abuban, Indiában található. Országos szinten helyi képviseletek működnek. A nemzetközi tevékenységet regionális irodák irányítják, melyek központjai Londonban, Moszkvában, New Yorkban és Sydneyben találhatók.

Helyi központjaikban meditációt gyakorolnak és tanítanak, ami megnyugtatja a tudatot és megteremti az egészséges egyensúlyt a belső és a külső világunk között. Ők úgy tudják, hogy az Aranykorban az emberek a legmagasabb szinten birtokolják isteni értékeiket, minőségeiket melyből 7 van, ezek: a béke, tisztaság, szeretet, bölcsesség, boldogság, jog, elragadtatás. 

Gyakorolják a Rádzsa jóga meditációt azzal a céllal, hogy újra életre keltsék a korábban felsorolt 7 isteni értéket, úgy hogy saját isteni lényük tudatára ébredhessenek: a meditáció energetizálja a tudatosságot, bölcsességet hoz és békét a túlságosan leterhelt elmének, megjavítja bárki képességét a szeretetre és begyógyítja a „törött szíveket, megszünteti a félelmet, kicseréli az aggódást és szorongást fényességre és szabadságra. Hisznek a Lélek 8 erejében, melyek a következők: A visszalépés ereje, az elengedés ereje, a tolerancia ereje, az elfogadás ereje, a megkülönböztetés ereje, a döntés ereje, a szembenézés ereje, az együttműködés ereje.



A skandináv mitológia szintén ismeri az Aranykor fogalmát, megemlíti az Eddák (óészaki hősköltemények) első és legismertebb költeménye is a Völuspá ( A jósnő szava) a „Gullaldr” szót, mely szó szerint „Aranykort” jelent. A mű leírja azt a Ragnarök (a skandináv mitológiában a világ végén vívott csata, amelyet az Odin vezette istenek és a Lokit is soraiban tudó óriások vívnak majd meg) utáni periódust, amikor a megmaradt Istenek és utódaik újjá építik Gimlé városát Asgardia (az Istenek lakóhelye a skandináv mitológiában) romjain. Ebben az időszakban Baldr Isten uralkodik, aki Odin Isten és Frigg Istennő fia, és számos testvére van: Thor (kinek híres kalápácsa a Mjölnir), Hermod, Váli, Vidar.

Több fantázia regényben is megjelenik az Aranykor: Tolkiennél „A Szilmarilok”-ban, „A Gyűrűk ura”-ban, Robert Jordannél „Az Idő Kereke”-ben, vagy J. M. Barrie-nél, aki kitalálta Pán Péter alakját. Nála először a „A kis fehér madár” című regényében tűnt fel.


Ellazulásképpen a végére íme egy zenemű, melyet a Himekami (nevüket a japán Himekami-hegy után választották), egy japán new-age-es zenei csoport készített és kifejezetten Astraea-hoz komponált. A videóban Kagaya egyik képe látható, melynek címe: A Galaxis, a csillagok tengere. A Tejút galaxist ábrázolja a közepén a Galaktikus Központi Nappal, Pleromával. Kellemes zenehallgatást mindenkinek! <3 :)




dátum:

2 megjegyzés:

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.