2017. augusztus 29., kedd

Egyszer volt, hol nem volt....

Volt egyszer egy életünk, tele vidámsággal és mókával. Nem ismertük az ellentétet, határokat és a lehetetlent. Nem bántottuk sem egymást, sem az állatokat és tiszteltük Gaiat, vele együtt gyönyörű egyetértésben ment a bioritmusunk.
A növények beborítottak mindent és elláttak mindenkit tiszta levegővel, sehol sem volt nyoma aszfaltnak vagy betonrengetegnek. A folyók és tengerek kristálytiszták voltak, az élet virágzott benne mindenhol.

A napjaink saját magunk és lélekcsaládunk minél magasabb szintre emelésével telt. Tánccal és mulatságokkal, ahol mindenkinek megvolt mindene és nem kellett azon idegeskednie, hogy vajon mit hoz a holnap. Ismertünk más bolygóról származó lényeket, ez nem volt különös számunkra.

Ebben a világban a Szeretet és a Szerelem teljesen más magasságokra volt helyezve, és a feminin energiák nem voltak elnyomva. Az egyensúly garantálta, mind a férfi, mind a nő számára, hogy egymást támogathassák és felemelhessék.
A gyermek a tökéletesség "időpontjában" fogant és érkezett, akit nagy harmóniában segítettek, hogy a lehető legmagasabb szinten tudjon kiteljesedni. Tanulási folyamata azt segítette, amiben jól érezte magát és saját maga választotta, nem rákényszerítették.

Mindenki tisztelte a másikat és egyetértésben hoztak döntéseket. Tudták és alkalmazták a Szakrális geometriát, a fizikai és kémiai ismereteik sokkal magasabb fokozatra voltak kapcsolva, az Univerzum látványa pedig teljesen természetes volt. Nem úgy, mint ma, amikor mindent csak tévében és interneten látunk.
Erről eszembe jut az egyik kedvenc filmem a Kapcsolat (Contact) Jodie Fosterrel a főszerepben, aki matematikust és csillagászt játszik benne. A filmben egy az idegenek által küldött üzenetből eljut odáig, hogy egy űrhajó tervét rakja össze, majd ezt számára megépítik és kijut vele a világűrbe... A látványt nem tudja leírni, azt mondja, hogy ehhez inkább egy költő kellene, de annyira magával ragadja, hogy nem tud mást csak nézni és nézni. Olyan szép az a rengeteg csillaghalmaz és galaxis, amit eddig ő csak távcsövön keresztül látott......
Valószínű, hogy néhány év múlva, mikor már a űrutazás számunkra is elérhető lesz, mi is így fogunk először reagálni.
Az a világ és állapot, amit korábban lefestettem jön most el számunkra. Mindenki szorgosan és lázasan munkálkodik, az energiák felépülését valóban érezni, ahogy Cobra mondta.
Amikor az első repedések megjelennek az arkhónok utolsó éteri védelmi vonalán az események elkezdenek nagyon gyorsan történni. A következők várhatóak nem szükségszerűen sorrendben egymást követve:
- Igen fejlett és hatékony orvosi technológiák felfedése a főáramú médiában
- Kétségtelen bizonyítékok Atlantisz létezéséről bemutatva a főáramú médiában
- Vitathatatlan bizonyítékok bemutatása a földönkívüli civilizációkról a fősodrású média által, leginkább titkos NSA fájlok bemutatása Edward Snowden vagy más kiszivárogtató által
- Teljesen működőképes szabad energiás készülékek eladása és megvásárlási lehetősége egy nyilvános weboldalon
- Fizikai eltávolítása vagy letartóztatása a Cabal legfelsőbb szintű tagjainak és mindezek közvetítése a fősodrású médiában
- Világszintű pénzügyi újraindítás
- Az Esemény

Kimondhatatlan öröm, hogy az Istennő megjött, itt van és eltünteti a haragot és a félelmet, ami soha többé nem lesz ismert Gaian. Rávezet a belső fényedre és átalakítja a sötétséget olyan világgá, amilyen jó pár ezer évvel ezelőtt volt...
Ne felejts el mosolyogni, sőt nevetni és szeretni, és tedd félre minden kétségedet. A lelkedet hagyd újból életre kelni, nagyon vágyik rá...
Szeretettel Viki

9 megjegyzés:

  1. köszönöm ÁLDÁS! SZUPER ezzel álmodok ilyen világban élünk..

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Csodás hírek,éreztem a lelkem mélyén hogy nem csak vágyom rá,hanem kell hogy legyen ilyen,mert a fény lényem erre emlékeztet a belső megérzés.Áldás a földre .Áldás minden l
      létezőre.☺♥

      Törlés
  2. Köszönöm Viki a csodálatosabbnál csodásabb Írásaidat. Ha többet nem is, de biztos megerősítést adsz abban , hogy az elmult 60 év nem volt hiábavaló számomra .Biztosan tudom,hogy érdemes volt kitartanom az állításom mellett,hogy nem halhatott ki az az emberi faj amelyiket a szeretet vezérel. Pedig mindenki nevetett rajtam.Ezért bogarasnak és naivnak hívtak,hogy egy álomvilágban élek.Ma már tudom,hogy igazam volt,és van.Az nevet aki utoljára nevet. Én csak egyszerűen boldog vagyok!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Clarissa, nagy örömmel olvasom, hogy boldog vagy!! Nem élsz álomvilágban és nem vagy naív, csodálatos lélek vagy. Minden törekvésünk, döntésünk, amikor a Fényt és a Szeretetet választjuk, az Esemény irányába visz. Egy időkeretet is megosztott velünk Cobra, miszerint 1975-2025 között végbe kell mennie a Föld Bolygó felemelkedésének a rajta lévő érző lényekkel együtt. Mivel az Eseménykor elkezdődik ez a felemelkedési folyamat, ami pár évet igénybe fog venni, már nem sok időnk van 2025-ig. Nagyon közel vagyunk! Köszönjük, hogy velünk vagy....Egységben. :)

      Törlés
  3. Hálás köszönetem ezért az írásért.

    VálaszTörlés
  4. Köszönöm Viki, így is indultam:
    "A gyermek a tökéletesség "időpontjában" fogant és érkezett, akit nagy harmóniában segítettek, hogy a lehető legmagasabb szinten tudjon kiteljesedni."
    Emlékszem, volt idő, hogy egynek éreztem magam Anyukámmal-talán 3 éves lehettem- fájdalmat éreztem a fülem környékén, és Anyu azt kérte, mutassam. Én vissza kérdeztem, miért te nem érzed? Akkor vált nálunk szlogenné: "Én vagyok én, te vagy te", azt hittem Ő mindent ugyanúgy érez, mint én magamon, vagyis természetes volt, hogy egyek vagyunk. Nemcsak harmóniában, de nagy szeretetben volt részem.

    Majd az iskolás kortól minden megváltozott, mikortól tudatosodott bennem, hogy mindenki meghal egyszer, napi szinten kínzott a kérdés.Sokáig, míg az első gyermekem meg nem született.
    Később kb.33 éves koromban, párszor elájultam, pár pillanatig tartott és otthon voltam mindig (pl.:Zuhanyzáskor)Az utolsó, talán a harmadiknál,-azt hiszem meghaltam-lelkem felfelé elindult, éreztem a férjem élesztgetett, majd a felettünk lakók mellett haladtam felfelé, vacsoráztak éppen. Éreztem, hogy kísérőm van, de látni nem láttam senkit, mintha fekete, sötét csőszerű részen emelkedtünk volna fel. Visszanéztem, láttam, hogy még mindig élesztgetnek, a gyerekek sírnak. A kisérőm megkérdezte vissza szeretnék menni? Igen, szeretném látni, hogy a lányom felnő( a fiam a nagyobb).Azt mondta: várj! Mindez telepatikusan történt. Rögtön jött a válasz, amit Ő értett és közölte, hogy mehetsz. A haladásunk közben és a várakozás pillanatában éreztem a " levegőben " jelen lévő szeretetet. Utána még vágytam is rá! A szeretet biztos, hogy egy rezgéstartomány. És biztos így lesz, ami bent, úgy van kint is.
    (Orvosnál is voltam, Vácott az igazgató főorvos vizsgált, semmi érdemleges dolgot nem talált. Kaptam néhány erősítő injekciót)
    Eddig nem írtam le a fentieket,nem is mesélgettem másoknak, de talán, mint bizonyosság, erősíthet másokat is: jó dolgokban részesülünk!
    Áldás és szeretet mindenkinek!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Végh Sándorné, nem találok szavakat, annyira szép és megható ez a történet....Hálásan köszönjük, hogy ezt megosztottad velünk. Csodás anyuka vagy! Kívánom, hogy az Angyalok vegyenek téged körbe továbbra is Szeretettel és Fénnyel. Ölelünk téged! :)

      Törlés
    2. Nagyon vágyom ezt a VILÁGOT! ÁLDÁS!!

      Törlés