2019. április 9., kedd

Szexualitás: Szőrzet–Miért undorodunk a hónaljszőrzettel rendelkező nőktől?

Fordította: Takács Anikó és Czékus Viki

Korábbi Szexualitással foglalkozó cikkek itt elérhetőek:
1http://cobrarozsa.blogspot.com/2019/02/szexualitas-ferfi-haborus-traumainak.html







Először is kezdjük egy idézettel Cobrától, 2019. január 22. Mennybuborékok:

"A jezsuiták annak érdekében, hogy a nőket "elnőietlenítsék" és szexuálisan elgyengítsék, az elmúlt néhány évtizedben médiakampányokat is szerveztek arra, hogy népszerűsítsék a nők számára a hónalj- és szeméremszőrzetük leborotválását."

A teljes cikk itt olvasható:


A most következő kis bejegyzés, az ebben a Cobra írásban jelzett egyik cikk fordítása, mely a testünkön lévő szőr témakörét próbálja értelmezni.

Az eredeti angolul itt elérhető:




Írta: Lisa Miller

Úgy tűnik, a társadalomtudósok mindig megpróbálnak mindent mérni. A legutóbbi Nők Pszichológiája nevű negyedéves kiadványban például, egy Arizona Egyetemi Professzor publikált egy tanulmányt, ami arra tesz kísérletet, hogy számszerűsítse az azzal kapcsolatos ellenszenvet, melyet a nők a testszőrzetükkel kapcsolatban éreznek, legyen szó saját vagy más nők szőrzetéről. 
A tudós, akit Breanne Fahsnak hívnak, két kísérletet végzett el. Az egyikben, melyet 20 nő részvételével hajtott végre a testszőrzettel kapcsolatban, azt mérte, hogy a nők hogyan vélekednek a borotválkozásról vagy éppen a nem borotválásról, és más nők viszonylagos szőrösségéről.

A válaszokban a borotválkozás csekély kényelmetlenségként és egyéni választási lehetőségként jelent meg, de a testszőrzet megléte mindannyiuknál egyértelműen undort és irtózást keltett. "Azt hiszem, hogy azok a nők, akik nem borotválkoznak, azok kicsit ápolatlanabbak"- mondta egy 22 éves kaukázusi leszbikus hölgy egy interjú során. "Mert néha, ha azt látom, hogy az emberek nem borotválkoznak egész életükben, akkor azt elég nehezen tudom kezelni. Én mindig borotválkozom. Nem szeretem a szőrt. Mindet leborotválom."

A következő kísérletben, Fahs professzornő arra kérte a saját tanítványait, ha beleegyeznek, hogy növesszék a szőrt hónaljukon és a lábukon 10 héten keresztül, és vezessenek róla naplót. Mindezekért cserébe extra kreditet adott nekik. 
Az eredmény: a barátaik mérgesek, az anyukáik pedig rosszalló véleménnyel voltak. Íme néhány részlet a naplókból: " Egyfolytában csak az undorító szőrömre gondoltam"- írta az egyik résztvevő. 
"Soha nem fogom megmutatni senkinek a szőrzetemet"- írta egy másik. 
A résztvevők azt érezték vagy azt mondták nekik, hogy ápolatlanok, visszataszítóak, nem tiszták, rendezetlenek és undorodnak tőlük.


Egy újság, melynek neve egy alliteráció, Perilous Patches and Pitstaches ( Veszélyes Szépségtapaszok és Szőrös területek) megjelentetett egy cikket, melynek címe: Elképzelt és valós élmények a női testszőrzet növekedésével kapcsolatban. Női szemszögből, az író szavaival élve: "szeretnék rávilágítani a mindenütt jelenlévő szexizmus láthatatlanságára. 
A cikk azok felé irányul, akik olyan dolgokat akarnak a gyakorlatba bevezetni, melyek maga a női test ellen vannak." Más szavakkal: a kényszer, hogy borotválkozzanak egy jó példa arra, hogy a nőket hogyan veszik rá egy viselkedési szabály elsajátítására, pedig ez csupán a nőiség egy férfiközpontú megközelítése, ideája."

Ezek a kísérletek legfőképp azért érdekesek, mert egy olyan hétköznapi és annyira általános szokásról szólnak, amelynek olyan csekély figyelmet szentelünk, hogy legtöbbünk még az esélyét sem adja meg, hogy végig gondolja. 
De ha valaki mégis követi ezt a nyomvonalat és tudós szemmel megvizsgál egy kiadványt, melyet általában szépészettel foglalkozó szerkesztők és kiadók, valamint szőrtelenítéssel foglalkozó szakemberek készítettek, akkor egy igen provokáló kérdés vetődik fel. 
Egy olyan időszakban, ahol ilyen széleskörűen jelen van a pornó és a tinédzserek egy vállrándítással felelnek egy anus, egy herezacskó vagy egy szélesre tárt vagina látványára, akkor miért kelt felháborodást ilyen nagymértékben a női hónaljszőr, ami anatómiailag teljesen normális és ártalmatlan?

Mi a pszichológiai alapja ennek a hirtelen bekövetkező változásnak? 
Mihez kapcsolódik az az igény, hogy szőrtelenítsünk, tisztogassunk és lemeztelenítsük magunkat? 
Valóban a higiénia ennek az elérni kívánt végkifejlete? 

A baktériumok valóban szaporodnak, ha nem mossuk a hónaljszőrünket és emiatt izzadságszag keletkezik. De a válasz valójában nem ez. 
Evolúcióval foglalkozó pszichológusok hívták fel a figyelmemet arra, hogy az undorhoz kötődő érzelem, ami megvédi az embereket, mert emlékezteti őket pl. arra, hogy ne menjenek valamihez túl közel, amitől megbetegedhetnek, szóval az ezzel kapcsolatos érzelmi reakció kiváltható pl. tanult viselkedési mintával is. 
Íme egy példa: egy csoport vagy törzs, az adott kulturális normák fenntartásával, nem tartja helyesnek, ha egy tőlük eltérő, visszataszító személlyel randizik vagy fekszik le valaki. (Megj.: nem akar kilógni a csoportból, ezért inkább elfogadja a többség akaratát.)

A fejlett nyugaton a női hónaljszőrzet látványa keltette ellenszenvnek kulturális oka lehet, mivel azok a helyek, amelyek szőrtelenségének a legnagyobb figyelmet szentelik, pont a gyakori, ha nem a napi tisztálkodási rutin részei. 
Más szavakkal: a 21. század Amerikájában a legtöbb hónaljon nincsenek ártalmas és büdös baktériumok. Ha szükséged van bizonyítékra, akkor nézd meg, hogy a legtöbb férfi természetesen hagyja a hónalját és senki sem fél, hogy valamit elkap tőlük.

Különösen sürgető most a kollektív undorunk természetét vizsgálni, főleg azután, hogy Madonna 3 hónappal ezelőtt nyilvánosan is posztolta a hónaljszőrét egy szelfi fotóval. A nyári hétvégéken Amerika hónaljai mindenütt lelepleződnek.


Szóval, hogy belekezdjünk: mi az evolúciós magyarázata a testszőrzetnek, különösen a hónaljszőrnek? 
Miért van az, hogy azok az emberek, akik többé-kevésbé megváltak az evolúciós időszak homályában a teljes szőrzettől, amivel még főemlős őseik rendelkeztek, most meghagyják szőrüket hónuk alatt? ( A szemérem szőrzetnek egyértelmű védelmi funkciója van: távol tartja a nemkívánatos szennyeződéseket a szent testnyílásoktól, de a hónaljnál?)
És ha a hónaljszőrnek egyáltalán semmilyen evolúciós célja nincs, akkor mégis mi a pszichológiai alapja az ellene irányuló, majdnem általános érvényű támadásnak? Ausztráliában a nők több mint 90%-a borotválja a lábát és a hónalját. Angliában a nők 99%-a szőrtelenített már egy bizonyos ponton az életében.

2010-ben, az Egyesült Államokban, a Dél-Floridai Egyetemen, Michael Boroughs így ír a pszichológiai témájú disszertációjában (értekezésében):"A szőrtelenítés olyan általánosan elfogadott dolog, hogy a mindennapi beszélgetések alkalmával, kutatásokban vagy az alkalmi irodalomban már teljesen észrevétlen."

A férfiak között a gyakorlat szintén növekszik: az adatok alapján, melyeket délkelet-amerikai egyetemeken gyűjtöttek össze, 118 férfiből, becsült százalék alapján, 63,6%-uk szőrtelenít testének egy vagy több részén.

Két fő teória létezik arra, hogy végül is miért lettek az emberek szőrtelenek. 
Először is, mert a szőr túlságosan melegen tartotta a testünket, amikor pl. Afrika síkvidékein élelem után kutattunk. 
A második az, hogy a majomszerű testszőr gondoskodott arról, hogy paradicsomi környezetet teremtsen az élősködőknek, ezáltal a bogarak megbetegítették az embert. Ebből következik, hogy: nincs szőr, nincsenek bogarak, nincsenek bogarak, egészségesebb a népesség. 

De a szőr a hónunk alatt, a lábainkon, valamint a nemi szerveknél megmaradt, makacsul jelezve jelenlétét a pubertáskor idején. És valami ezzel a szőrzettel kapcsolatban, már évszázadok óta undort keltett az emberekben, annyira, hogy a vallások világosan és határozottan elrendelték és előírták az eltávolítását. 

Az Iszlám hagyományokkal összhangban, a hónaljszőrzet és a szemérem szőrzet leszedése elvárt egy hithű és figyelmes Muszlimtól. A Leviták könyvében (lat. Leviticus - Mózes 3. könyve, Ószövetségi szent könyv: főként Izrael népének áldozatokra, megtisztulási folyamatokra és ünnepekre vonatkozó kultikus előírásait tartalmazza. Így részletesen foglalkozik az áldozatok helyes bemutatásával, valamint a tiszta és tisztátalan dolgok pontos megkülönböztetésével.) a teljes test borotválására utasítanak a lepra kezeléséhez.

Szóval, az emberek már hosszú ideje undorodnak a hónaljszőrtől, bár a mai modern időkben ez az undor inkább kulturális alapokon nyugszik, és nem azon, hogy bármiféle valós kockázatot jelentene az egészségre. 
Akkor viszont mi mégis az evolúciós oka? 
Miért nem hagytuk el az átalakulásunk során ezt a kis szőrcsomót hasonlóan a farokhoz és a vállunkon lévő szőrhöz? 

Az egyik elmélet az, hogy védelmező szerepe van a dörzsölődés ellen, ugyanúgy ahogy a zokninak és az alsóneműnek. "Valószínűleg a "tervezéshez" kapcsolódik, hogy csökkenti a súrlódást a kar és a törzs között."- állítja ezt Johan Lundström, a Philadelphiai Monell Kémiai Érzékelés Központ neurológusa. Tulajdonképpen hasznos, bár talán nem olyan válságos a helyzet a spandex és a testnedvet elvezető anyagok korában.



Most pedig íme a legjobb feltételezés. A hónaljszőr a feromonok szállítójaként működik. Ezek az illatmolekulák, döntően, elősegítik embertársunk felismerését, mivel minden egyénnek megvan a saját, vonzó és varázslatos illata. A hónaljszőrök( a mellbimbók körüli szőr és még a lágyékban található szőr) az izzadásért felelős mirigyek tetején nőnek, amik a természetes testillatot állítják elő és úgy működnek, mint egy "emberi illatosító készülék", ami kiengedi minden személy egyedi illatát a levegőbe és "bejelenti", jelzi a jelenlétét (vagy éppen pl. a termékenységét) a potenciális társak számára.

"Az ezeken a helyeken lévő szőrök speciális kifejlődése (a tulajdonképpeni, nagy részben csupasz testünkhöz képest) azt a célt szolgálja, hogy támogassa az illatanyagok szétszóródását a szexuálisan érett emberek között." - írja Mahmood Bhutta, egy 2007-ben megjelent cikkében, melynek címe: A Szex és az Orr. 
Az emberek az illatok alapján ismerik fel egymást. Meg tudják mondani az illat alapján, hogy egy izzadt póló vajon egy nőhöz vagy egy férfihoz tartozik. 
A nők azt mondják, hogy ellazultabban érzik magukat férfi illatok jelenlétében. A férfiaknál, az ösztrogén illata bekapcsolja az agy azon területét, ami az erekcióért felelős.


Az emberek azt mondják, hogy a testszag fontosabb, mint bármi más, amikor szexpartnert keresnek. Egy 2001-es tanulmány szerint, mely az Evolúció és az emberi viselkedés című lapban jelent meg, a pszichológusok azt találták, hogy a férfiak és nők, mikor kiválasztanak egy társat, mindenféle más fizikai jellegzetességen kívül, a toplista majdnem legtetejére helyezve, a vonzó testillatot is figyelembe veszik. 
A nők a "jó illatot" mindenek felé helyezik: a kinézet, a társuk hangja vagy a társuk bőrének tapintása elé. A férfiaknál a második helyen szerepel a kinézet után. Mind a férfiak mind a nők azt állították, hogy jobban szeretik a természetes illatokat a parfümök és egyéb illatok helyett.

Szóval, ha a szőrzet illatot szállít, és az illat ennyire döntő szereppel bír a társkapcsolatokban, akkor miért ragaszkodunk a borotválásához?

A válasz, úgy tűnik, hogy mélyen beágyazódott az undor evolúciós természetébe. Valamint abba a központi szerepbe, amelyet a szex játszik az evolúció történetében. 
Az undor egy védelmi reflex, írja Daniell Kelly, a "Pfúj!" Az Undor természetes és erkölcsi fontossága" című könyv szerzője. "Ennek a konkrét érzelemnek az elsődleges feladata vagy lényegi küldetése az, hogy megvédjen minket a fertőző betegségektől és hogy távol tartson minket olyan "teremtményektől", mint a mikrobák és paraziták, amikkel ezek átvihetőek." 

Az utálat vagy undor ellentéte az élvezet, öröm vagy a vonzalom és semmilyen más emberi tapasztalat nem idéz elő olyan mindent átható élvezetet, vagy undort, mint a szex. Az embereket vonzza és taszítja a szex és a szex egyenlő mértékben játszik szerepet. " Mindig van egy finom "tánc" a szex és az undor között. "Talán ha a hónaljban található szőrrel kapcsolatos elgondolás, mely a partnerválasztáshoz fontos, helyes, akkor most szembe kell néznünk a folyamatban lévő előnyökkel és hátrányokkal is." - írja Kelly.


Evolúciós mércével mérve: a szex mindennek a lényege. Szexuális kapcsolatba lépni a nem megfelelő személlyel ahhoz vezet, hogy te meghalsz és kihal az öröklési vonalad mindenféle megbetegedés, terméketlenség és szerencsétlenség miatt. 
Viszont a megfelelő személlyel ahhoz vezet, hogy a génjeid átöröklődnek a következő generációba. A hónaljszőr jelzi az érettséget a nemi életre. 
A Pubertás kor alatt kezd el nőni és ez az első jele a férfiak érettségének és a nők termékenységének. Jelzi, hogy készen állunk a szexre, mivel bizonyos illatanyagokat szállít a lehetséges partnerek felé. 
Undort idéz elő, mivel emlékezteti az embereket, hogy a szex milyen veszélyes is lehet. És ezért leborotváljuk. Mert a hónaljszőr elárulja a nyugat, szexről alkotott fantazmagóriáját, mely szerint a szex vidám, örömteli, ártatlan és nincsenek következményei. Egy fantázia, ami figyelmen kívül hagyja az evolúciós igazságot. 

A hónaljszőrzettel kapcsolatos ellenérzés lehet az evolúció figyelmeztetése, hogy "óvatosnak kell lennünk", eltávolítása pedig az a határvonal, amelyet nem kellene átlépnünk.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.