https://leyolahantara.com/about/
Leyolah Antara az ősi tantrikus alkímiai gyógyító művészetek eredetőrzője. Mestere az eksztatikus alkímiának és transzformációnak. Az elmúlt 30 évben megteremtette a Kundalini Tánc lélekfelemelő gyógyító gyakorlatát.
Leyolah Papnői Beavatási Tréningeket és Online programokat kínál az eksztatikus kundalini tánc, a szakrális szexualitás, a szakrális egyesülés, az egyiptomi magas tantrikus alkímia és a sámáni gyógyító művészetek területén.
A Tantrikus Papnő Beavatási programokat olyan nők beavatására tervezte, akik érzik a hívást, hogy támogassák a női tudatosság emelkedését az Isteni Maszkulinnal való egyesülésben, és kifejezzék ajándékaikat, mint tanítók, gyógyítók, szakrális vezetők és teremtők az emberiség felébredésének szolgálatában.
Isten - Szent Harag - Isteni Egyesülés
Eredeti bejegyzés itt:
https://leyolahantara.com/blog/
Évekig rettegtem az ISTEN szó hallatán.!
Nem tudtam kimondani az Isten szót, nemhogy olvasni bármilyen utalást erre a szóra. Univerzum igen, Nagy Szellem persze... Isten említése, megnevezése mégis hozzám került folyamatosan.
Ez valószínűleg azért volt, mert dolgom volt vele, mert az az Isten, akit a római katolikus vallásban nevelkedett fiatal lányként mutattak nekem, egy ítélkező és büntető Istent képviselt, aki nagyjából minden női dolgot elhagyott és elutasított.
Vagy pontosabban a papjai és félrevezetett prófétái által tiltották.
Sok ügyfelem, tanítványom és lélekbarátom ugyanígy érzett, mi is elutasítottuk Istent, és keresve azt, ami hiányzott, az Istennőben, az Isteni Nőiségben találtuk meg, a maga sokféle arcában, sokféle alakjában, és ő sokkal érdekesebb, tartalmasabb volt.
Az Istennő templomaiban átölelhettük vad, szabad, érzéki testünket.
Így gyűltünk össze, találkoztunk átmeneti Istennő templomokban szerte a világon, hogy megtestesítsük az Istennőt. Rengettük csípőinket, megosztottuk a szívünket, és felszólítottuk egymást, hogy emelkedjünk fel és mutassuk meg magunkat. Bátorítottuk egymást, hogy beszéljünk és bízzunk intuitív tudásunkban. Megosztottuk szégyentörténeteinket, lassan bátorságot nyertünk, hogy kimondjuk mindazt, ami szent, és kiálljunk az egyszerű igazságokért, amelyek igazán fontosak számunkra.
Ahogy beléptünk az Istennő Templomába, befelé fordultunk, mélyre ástunk, és rájöttünk, hogy a szégyen, a méltatlanság érzései mögött mély harag rejlik.
Egy szent és kegyes düh Isten és a Szeretteink ellen, akikről úgy éreztük, hogy elhagytak minket. Ősi emlékeket találtunk olyan időkről, amikor ennek az Istennek a nevében égettek, akasztottak és elhallgattattak. Az ő nevében elvették tőlünk a szólás alapvető jogait, a testünk és az intuitív bölcsességünk tiszteletét.
Nem csoda, hogy dühösek vagyunk Istenre és azokra, akik az ő nevében szolgáltak.
Még az otthonunkban is elhallgattattak minket, és azt mondták, hogy a mi bölcsességünk érdektelen, és be kellene fognunk a szánkat, hallgatnunk kellene, és hagyjuk, hogy a férfiak beszéljenek. Így hát elhallgattunk és elcsitítottuk a haragunkat, mivel nem volt biztonságos kifejezni, majd felhúztunk egy lepelt, egy álarcot, és kiszorítottuk Istent. Kiszorítottuk a szeretett férfiakat. Lehet, hogy még mindig együtt éltünk velük, szexeltünk velük, de távol tartottuk őket szeretett szívünktől és méhünktől, és szent, titkos templomainktól.
Érthető, hogy érezzük a dühöt. DE.
Ez a visszatartás, ez az elfojtás, az emberek és Isten elfedése és eltaszítása az evolúciónkba került és kerül most is.
A férfias és a nőies egység nélkül senki sem kapja meg a kincset, a jutalmat.
Meg kell találnunk a módját annak, hogy érezzük a dühünket, tartsuk, tiszteljük és szabadjára engedjük a kollektív női pszichénk árnyékából.
Az a csodálatos, hogy ahogy érezzük, tartjuk és ápoljuk a szent haragunkat, ez felszabadít egy vad szenvedélyt, hogy Isten által megnyíljunk.
Vicces, ugye... amikor a tudatalatti dühünk előjön az árnyékból. Szent tűzzé alakul át, egy mély vággyá, hogy szeretetet sugározzunk szeretett embereinkre és Istenünkre, hogy áthatoljanak és eksztatikusan egyesüljenek velük.
Láttam ezt magamon, és láttam ezt minden nőnél, akit támogattam a folyamat során, amikor érezzük és feldolgozzuk a dühünket, és szentként tiszteljük, akkor felszabadítja a csapdába esett Shakti erőt, ami évezredek óta bennünk van és lebilincselte a Shakti erőnket.
A düh elszabadulása nem mindig egy hatalmas, erőteljes sikoly a női medencénkből, bár az is lehet. Ahhoz, hogy ez az energia felszabaduljon, egyszerűen csak ki kell hozni az árnyékból, elfogadni, látni és szeretettel átölelni.
Tudjuk, hogy a fejlődéshez szükségünk van arra, hogy mind az Isteni Nőies, mind az Isteni Férfias egyensúlyt teremtsen magunkban. Tudjuk, hogy az Istentől, a férfiaktól és a belső férfiasságunktól, mind az Isteni Fényes Férfiasságtól, mind az Isteni Sötét Férfiasságtól való elszakadásunk örömmámorba tud kerülni, hiszen erre lettünk tervezve.
A belső férfiasságunktól való elszakadás sem tesz jót nekünk. Szükségünk van a maszkulinusunkra, hogy megszülhessük kreatív munkánkat a világban. (Megj.: a kezdeményezés, a cselekvés Isteni Férfi energia)
Itt az ideje, hogy újra meghívjuk a férfiakat az Istennő Templomába. A fizikai templomainkba és a szent összejöveteleinkre. Szeretni a férfiakat és beengedni a szeretetet.
De az első lépésünk az, hogy érezzük a Szent Dühünket... Valószínűleg jobb előtte ezt megtenni, mielőtt bejönnek. Nem akarjuk elijeszteni őket.
Nyújtsátok ki a kapcsolatot, ha szeretnétek egy kis támogatást.
Legyetek szeretetben,
Leyolah Ma
A blog bejegyzései felkerülnek a Cobrarózsa telegram csatornára is, melyhez a Meghívó link itt érhető el, nagy szeretettel várok minden Csillagmagot: https://t.me/+i7kyN7jgGRY3OGJi
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.