2019. augusztus 16., péntek

Érzelmek



Fordította és összeállította: Réder Ágnes és Czékus Viki

Az itt megjelenő cikk Cobra Szexuális energia című bejegyzéséből való. Részlet a cikkből:

Sok cabal tag elferdítette és eltorzította az alacsonyabb szintű Istennői misztériumokat, amit okkult tanulmányaik részeként kaptak meg. Sok cabal tag lemorzsolódott az ősi misztériumiskolákból az ókorban múltbeli inkarnációjuk során, amikor megbuktak azokon a vizsgákon, melyek során hozzáférést nyerhettek a magasabb szintű misztériumokhoz, majd megtartották, visszaéltek vele és eltorzították az alacsonyabb szintű misztériumokat, melyekhez már volt hozzáférésük. A cabal megpróbálja érvényre juttatni az alacsonyabb szintű misztériumokkal kapcsolatos eltorzult felfogását az átlagembereknél Hollywood-on és a tömegmédián keresztül.
Mindez a felszíni lakosságot nagyon széttöredezett állapotba helyezte.
Sok férfi, akik csalódottak ettől a helyzettől, elkezdték játszani „A Játékot”.
Az emberi szexualitás széttöredezett állapotának igazi gyógyulása csak az Istennői energia a bolygó felszínére való megérkezésén keresztül fog megtörténni.
Ahhoz, hogy ez megtörténjen, engedni kell magunknak érezni és kifejezni az érzéseinket.”

A teljes Szexuális energia cikk itt elérhető:


Az ebben az írásban szereplő cikk angolul már sajnos nem található meg, mert törölték, de még sikerült korábban lementenünk, ezért születhetett meg a fordítása.
Íme a cikk:

Inspiráció: Az érzelmek valódi ereje - Kulcs egy Megvilágosodott Bolygóhoz

Írta: Justin Deschamps


Az erő nem abban rejlik, hogy elnyomjuk az erőteljes és intenzív érzelmeket, elrejtjük a könnyeket és eltakarjuk az érzéseinket. Az erő abban rejlik, hogy szabadon fejezzük ki ezeket az érzéseket, felszínre hozva és mindenki számára láthatóvá téve mindazt, amit a lényünkbe zártunk; legfőképpen önmagunk számára. Ehhez bátorságra és merészségre van szükség, különösen egy olyan világban, ahol hamis erő uralja a mindennapjainkat.

Az a kultúra, mely megpróbálja megszégyeníti azokat, akik szabadon nyilvánítják ki a legbelsőbb érzelmeiket - az örömkönnyeket, a bánat okozta sírást, a hirtelen jött eksztázisból fakadó érzelmi kitörést - nem igazán erős, alapvetően inkább gyenge; könnyen megrontja a zsarnokság s árulójává válik lénye igaz természetének.


Az a társadalom, mely nem képes előidézni és támogatni az egyén útkeresését és az élet őszinte érzelmeinek megismerését, nem lehet sikeresebb a zenésznél, aki nem tud szívből énekelni, vagy a művésznél, aki megmásítja az ötleteit a közízlés kedvéért.

Amikor egy férfi vagy egy nő a vulkánszerűen feltörő érzelmit szabadjára engedi, lénye mélyére hatol, lelkük energetikai oldáson megy keresztül, ami kétségtelenül az elméjük erőteljes gyógyulását is eredményezi.
Az elme, mely nem ismeri az igaz és megingathatatlan érzelmi szabadság örömeit a bizonytalanság és gátlásosság börtönében él, melyet megbénítanak a félelem és a gyávaság kötelékei. Az elme az érzelmi pangásban megbetegszik és eltorzítja a logikát, s ahogy az idő halad, irtózatos valami lesz belőle - olyan árnyék, mely fokozatosan felemészti a lélek fényét.

Ne szégyenítsünk meg másokat őszinte érzéseik miatt, tápláljuk őket és öleljük magunkhoz, ahogyan tápláljuk az elmét is, mely életre hívta őket. Az energia mozgás (érzelem) olyan, mint az elektromos áram.
Ha a kondenzátor, ami az érzelmeket tárolja, nem képes felszabadulni, hogyan lenne képes az elme, mely ennek az energiának otthont ad, megnyugvást találni?

Hogyan lehetne az elme a szabad kifejeződés lehetősége nélkül tiszta és koncentrált, ténylegesen logikus és pontos, ha kicsavarják és eltorzítják azok az érzelmek, melyek belülről rágják úgy, mint egy élősködő, melytől nem szabadulhatsz.

Csak akkor ismerheti meg lényünk legmélye a tisztaság, fényesség fenségességét, kifinomultságát, ha elengedjük mindazt, amit elnyomtunk és a kivirágzó lélek végre termékeny talajba ereszthet gyökeret.


A kihívás az, hogy érzelmileg önazonosak legyünk, ugyanakkor mások igazságát is tiszteljük, hogy ők is szabadon fejezhessék ki magukat. Megengedni valakinek, hogy kifejezze az érzelmeit, önmagáért, nem ugyanaz, mint engedni valakinek a féktelen bántalmazást.
Az érzelmi szabadság azon érzés belső művészete, melyet a viselkedésben egyszerűvé kell tenni, és nem szabad összetéveszteni az erkölcstelen és ártalmas elmék fegyelmezetlen tetteivel.

A bántalmazás, akár érzelmi szabadság, akár hideg számítás az oka, mindig szembetalálja magát a kozmikus igazságossággal; a megbocsátás gyógyulást hoz, ugyanakkor a törvény iránti felelősség megvédi az ártatlanokat.

Az a kultúra, mely támogatja az érzelmi szabadság kifejezését és biztonságos teret nyújt a néha a heves érzelmek szabadon engedésének is, a globális megvilágosodás útján jár. És azok a lények, akik érzelmileg felszabadító kultúrában élnek, lelkük virágzásának alkotóivá válnak, folyton növekvő civilizációnak adva életet, mely az igazságra, a szépségre és a jóságra épül.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.