Női Lélek

Drága Nő, tudd, hogy csodálatos Lélek vagy! Szeretettel teli, megbocsájtó, gondoskodó és olyan energia birtokosa, amire a világnak most óriási szüksége van. Adj belőle annyit, amennyit csak tudsz minden egyes nap a szerelmednek, a gyermekeidnek, a családodnak, a barátaidnak, az ismerőseidnek, a világnak.

Fogadd ezt az írást nagy szeretettel....rólad szól. A Forrás nagyra becsül téged különlegességedért!

"Amikor Isten megteremtette a NŐT, rengeteget munkálkodott rajta...

Mikor az utolsó simításokat végezte, egy Angyal jelent meg nála, s feltette a kérdést:

- "Miért szánsz ilyen sok időt Rá?"

Így Isten:

- "Láttad mind azt a sok különleges sajátosságot és tulajdonságot, melyeket meg kellett alkotnom, hogy megformálhassam, hogy megteremthessem Őt?

Tudod, a Nő mindig, bármely féle szituációban, helyt fog tudni állni,

képes lesz minden egyes gyermeket egyazon időben megölelni, képes lesz olyan ölelést adni, mely gyógyítani tud bármit - a sebes térdtől az összetört szívig. S ezt mind a két puszta kezével.

Ellátja és meggyógyítja magát, mikor beteg lesz, de még úgy is képes lesz lelkiismeretesen és kitartóan végigcsinálni az egész napot."

Az Angyal mélységesen le volt nyűgözve:

- "És mind ehhez csak két kéz?!... Lehetetlen!

S akkor ez itt a már kész modell?"

...az Angyal közelebb lépett és óvatosan megérintette a nőt.

- "De Uram, hisz olyan puhának és lágynak alkottad meg!"

- "Valóban puha és lágy", mondta Isten. "De emellé hihetetlen erőssé tettem őt. Nem is tudnád elképzelni, mennyi mindent fog tudni elviselni és mennyi mindennel lesz képes győztesen megbírkózni."

- "Tudni fog gondolkodni is?", kérdezte kíváncsian az angyal.

- "Nem csak hogy gondolkodni, de okosan következtetni és tapintatosan érvelni is."

Az Angyal ezt követően megérintette a Nő arcát...

- "Uram, úgy néz ki, hogy az alkotásod itt valamiképp szivárog! Túl sok terhet tettél bele!"

- "Nem szivárog...ezek csupán könnyek", magyarázta Isten.

- "Könnyek? Hát azok meg mire jók?", kérdezte az Angyal, félrebillentve a fejét.

- "A könny a kifejező ereje lesz a bánatának, a kétségeinek, a szeretetének, a fájdalmának, a büszkeségének, s a hálaérzetének."

Ez felettébb nagy befolyást gyakorolt az Angyalra és a következőt mondta:

- "Jó Uram, te egy zseni vagy! Csakugyan mindenre gondoltál, minden apró részletre. A nő valóban nagyon bámulatos és csodálatra méltó lesz!"

- "Tényleg igazán az lesz!", értett egyet Isten. Olyan erőt hordoz majd magában, amely ámulatba ejt minden férfit. Hisz képes lesz túllendülni a kétségeken, képes lesz nehezebbnél nehezebb terhetek is kibírni, miközben továbbra is szüntelenül hordozza magában a tiszta szeretetet és boldogságot. Mosolyogni fog, mikor úgy érzi, legszívesebben ordítana. Énekelni fog, mikor inkább sírna. És sírni fog, mikor boldog, s nevetni fog, mikor fél. Végül, küzdeni fog mindazért, amiben hisz.

A szeretete mindig minden körülmények között feltétel nélküli lesz, s habár lesz alkalom, mikor összetörik a szívét, bámulatra és tiszteletre méltó bátorsággal meg fogja újra találni a módját, hogy meggyógyítsa önmagát. Képes lesz rá, mert fényem egy szikráját hordozza magában!"

Végezetül az Angyal már csak ennyit kérdezett:

- "Tehát ő egy tökéletes teremtés?"

Isten a következőképp válaszolt:

- "Voltaképpen igen! De félő, hogy a nehéz időszakokban hajlamos lesz kezdetben elfelejteni, milyen leírhatatlanul értékes és erős is Ő valójában...Ámde ezekben az időszakokban, ott leszek neki Én, hisz egy részem benne él majd – csak magába kell néznie..."

/Eredeti szöveg írója: -Devina Nund

Magyar fordítás: -Andrea V./

A bejegyzést a Vénusz Rózsája facebook oldalról lehet megosztani: https://www.facebook.com/V%C3%A9nusz-R%C3%B3zs%C3%A1ja-100271505531536

Az Istennő szeretete és fénye legyen Mindannyiunkkal! 💕