2018. március 17., szombat

Hszi Vang Mu


Mielőtt belekezdenénk, szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy több, Cobra vagy Untwine által említett Istennőről készült már összefoglaló, ha valaki szeretné őket elolvasni, itt találhatóak:

1. Ízisz:

2. Pleroma:

3. Dou Mu:

4. Astara:

5. Kuan Yin:


Hszi-vang-mu (Xi Wangmu), magyarul: Nyugati anyakirálynő, vagy Nyugati Királyi Anya, a nyugati égtáj úrasszonya. Kínai halhatatlan Istennő. Egyes legendák szerint ő birtokolja a halhatatlanság varázsszerét. 
 

A középkori taoizmusban és a folklórban Hszi Vang Mu a halhatatlanok Kunlun hegyi paradicsomának gazdasszonya, ahol a halhatatlanság őszibarackjai (kínaiul: pan-tao, vagyis az örökélet őszibarackja) teremnek.


                                       Kunlun hegy, legmagasabb pontja 7167m


A taoisták úgy tartották, hogy Hszi Vang Mu az éterből született, vagyis a női princípiumot képviselő jin lényegű lény.


                                      Halhatatlan Jáde hegyi szüzek(kínaiul: Yü Nü)
                                               és Hszi Vang Mu a Feng Huanggal


A középkori képeken Hszi-vang-mut gyönyörű fiatal nőként ábrázolták, udvari öltözékben, hajában hajtűvel, gyakorta egy pávaszerű madár kíséretében vagy ülve.

A pávaszerű madár tulajdonképpen egyfajta hatalmas főnix madár mellette, amit kínaiul feng huangnak hívnak.


A feng huang vagy kínai főnix csodálatos madár a kínai mitológiában, a tollas lények ura. Leginkább a béke és a felvirágzás jelképének tartották, és rendkívül pozitív és uralkodó szimbólum, akárcsak a sárkány. A taoista legendák szerint a halhatatlan szentek olykor a feng huang hátán utazták be az eget, ahogy Hszi Vang Mu is.


25000 évvel ezelőtt nagyon sok halhatatlan (kínaiul: xian) hagyta el a Bolygó felszínét, többek között keleten is. Abban az időben jött létre az ázsiai Agarthai Hálózat.
Egy földalatti Fénykirályságot hoztak létre, amit „Barlangi Mennyország”-nak neveznek. Több ilyen barlang is létezik, az egyikben Cobra készített egy fotót 2014 decemberében, amikor az Ellenállási Mozgalom és a Kelet Agarthai Hálózat egyesült:


Egy ilyen Barlangi Mennyországban él Hszi Vang Mu is. A kínai taoisták úgy tudják, hogy ezek a barlangok Agarthába vezető portálokként szolgálnak.
Kínában sok ilyen barlang, hegyi üreg, föld alatti terület található, amik szent helyek, és otthont adnak „ a Termékenységnek, az Életnek, és azon Őrző lényeknek, akik a megújulást és felavatást választották, mellyel a halhatatlanság is elérhető.”

 Ezek a Barlangi Mennyországok védelmet és menedéket nyújtanak az ottaniaknak, mivel a Föld belsejében helyezkednek el, ezért sok kultúra a nőiséggel, az anyaméhvel azonosítja őket. Földanya méhe, ami elősegíti a regenerációt és a születést jelképezi. Gyönyörű, szent helyek találhatók Gaian belül (szentségesek, akárcsak sok kultúrában a fák és a hegyek), ahol misztérikus szertartások, különböző ünnepségek voltak tartva. Az ilyen szent barlangokban sokszor folyik egy kis patak vagy forrás, mely sok kultúra szerint segít a gyógyulásban és elősegíti a megérzés képességének fejlődését.
Tíz nagyobb és harminchat kisebb ilyen Barlangi Mennyország van számon tartva. A 10 legnagyobbak: a Wangmu hegyi barlang, a Weiyu, a Xicheng, a Xihuan, a Qingcheng, a Chicheng, a Luofu, a Gouqu, a Linwu és a Kuocang hegyi barlangok.

Íme egy egyperces videó a Luofu hegyről és az ott található taoista templomokról: 
 


A Wangmu hegyhez kapcsolódik egy legenda: miszerint a Sárga Császár egy oltáron a hegyen áldozatokat mutatott be a Mennyeknek, melyért cserébe olyan iratokat kapott, amik hozzásegítették a halhatatlansághoz.
A leírás neve: A kilenc elixír könyve, ami egy alkímiai szöveg. (Az alkímia egy ősi beavatási rendszer, ami titkos praktikákra épül. Metafizikai szempontból általában a lélek megtisztításának, felemelésének, megváltásának és megistenítésének (Opus Magnum) folyamatait rejti és tárgyalja.)
A Sárga Császár, más néven Huang-ti lett az első halhatatlan a taoisták szerint ezen szövegek segítségével, aki bölcs uralkodó volt és nagy tiszteletnek örvend Lao-ce-val együtt, aki a taoizmus másik tekintélyes alakja.
Még annyit a taoizmusról, hogy az egyik központi témája az élet meghosszabbítása, sőt magának a halhatatlanságnak az elérése volt, melyet különféle alkimista és egyéb gyakorlatokkal igyekeztek megvalósítani.

Cobrától tudjuk, hogy a Csillag Testvériségének 12 véne a Himalája egy bizonyos, fel nem fedett föld alatti részén 26000 éve ugyanabban a fizikai testben él.
A Csillag Testvérisége Xi WangMu-n, a Halhatatlanság Istennőjén keresztül átadta a halhatatlanság titkait a Kék Sárkányoknak több ezer évvel ezelőtt.



Erről a titkokról, amit Cobra fedett fel számunkra itt olvashatsz:


A Kék Sárkányokról itt olvashatsz: 
 


és itt:


Fentebb került említésre, hogy Hszi Vang Mu az, aki az örök élet őszibarackjaival foglalkozik a kertjében a Kunlun hegyen. Íme egy leírás erről a gyümölcsről és az Istennőről.

„ÕSZIBARACK (tao)
Az őszibarack (Prunus persica) igen jelentős helyet kapott a kínai mitológiában, hagyományokban. Emberemlékezet óta termesztik, és Perzsián keresztül igen korán eljutott Európába is, ahogy erre tudományos elnevezése is utal.
Az őszibarack Nyugat-Kína hegyvidékein őshonos. Az őszibarackot éppúgy kedvelik ízletes gyümölcséért, mint virágaiért.
A fákat tavaszonként rózsás felhőként beborító virágokat számos irodalmi alkotás fennkölten dicséri, méltatja. A kínaiak varázserővel ruházták fel magát a fát, az ágait, virágait, de különösen a gyümölcsét. Démonűző szerként, gyógyszerként, járványok idején amulettnek használták.



Az őszibarack általánosan elterjedt tiszteletét tovább erősítették azok a taoista legendák, amelyek Hszi Vang Mu-ról és a halhatatlanság barackfáival beültetett kertjéről szólnak, s elmondják, hogy a halhatatlanság barackjai csak minden háromezer évben egyszer érnek be.
Az őszibarack emiatt a halhatatlanság egyik legfontosabb szimbólumává vált: a halhatatlanság és a hosszú élet istenét gyakran ábrázolják úgy, amint éppen megszületik, kibújik egy barackból.
Ezenkívül a barackvirág a nő, a menyasszony szimbóluma is: tavasszal, a lakodalmak idején a menyasszonyt mindenképpen megajándékozzák virágos barackággal.
Ragyogó rózsaszín virágait gyakran hasonlítják gyönyörű hölgyek hamvas arcához. A szélnek, esőnek ellenállni nem tudó szirmai a tovasuhanó ifjúság mulandóságára emlékeztetnek. A virágnaptárban a 3. hónapot az őszibarackkal szimbolizálják.

Tao Yuanming, a híres költő "Az őszibarack-virágos forrás" című története egy varázslatos taoista ihletésű csodálatos mese a boldogság földjéről, amely máig népszerű olvasmány.



Másik híres irodalmi vonatkozása a Nyugati utazás című regényhez kapcsolódik, amelyben Sun Wugong, a majomkirály, a mennyben megdézsmálja az egyébként szigorúan őrzött halhatatlanság barackjait, és így ő is halhatatlanná válik.

A fa gyümölcsét, mely az egyik oldalán piroslik, a hosszú élet jelképeként képzelték el, emiatt terjedhetett el náluk (kínaiak) az a szokás, hogy az újévi jókívánságok mellé gondosan eltett (tartósított) őszibarackot ajándékoztak egymásnak. Lényegében e hagyomány folytatódik abban a szokásban, hogy születésnapi ajándékként a halhatatlanságot jelképező stilizált őszibarackkal díszített süteményeket, kekszeket adnak az ünnepeltnek. Ez a gesztus annak óhaját fejezi ki, hogy a megajándékozott hosszú életű legyen.

A taoista bölcsekhez hasonlóan, sokan még ma is úgy gondolják, hogy aki sok őszibarackot eszik, annak teste nem enyészik el a világ végéig.
Szun, a kőszerzetes állítólag azért vált örök életűvé, mert megette a géniuszok kertjéből ellopott, halhatatlanság őszibarackját.
E tulajdonsága jelenik meg a gyümölcsnek a Nyugat Anyakirálynéjának a Kunlun hegyi palotája közelében lévő őszibarackosáról szóló mesében is, mely azt mondja, hogy a kert fái csak 3000 évente virágoztak, és a gyümölcsöknek további 3000 évre volt szükségük, hogy megérjenek. Úgy tartották, hogy aki eszik egyet ezekből a barackokból, pontosan annyi ideig fog élni, mint amennyi időre a gyümölcsöknek szükségük volt, hogy éretté váljanak. Ha pedig a szerencsés halandó az őszibarack keserű magját is lenyeli, örök élet, vagyis halhatatlanság vár rá.
Tao Jüanming verse az egyik legszebb régi kínai szimbolikus mese.
Ez a vers arról szól, hogy eltévedt egy halász az erdőben, s amint a folyó mentén fölfelé haladt, egy szakadékhoz jutott, amely tele volt virágzó őszibarackfával.
Ennek a szakadéknak a végén egy kis hegy volt, és abban egy barlang, amelyen áthaladva egy más országba jutott, ahol jóság és megelégedettség uralkodott. Mindenütt jólétben éltek, mindenki udvarias és előzékeny volt embertársaival szemben, de az ottani lakosok még úgy öltözködtek, mint ők ötszáz évvel azelőtt, az első császár idejében.


Jó idő múlva a halász visszatért hazájába, és elmondta a falubelieknek, milyen csodálatos országban járt. Erre mindenki nagyon kíváncsi lett a „csoda országra”, sőt még a tartomány kormányzója is csatlakozott a tömeghez, amely fel akarta azt keresni.
Ám az útjuk hiábavalónak bizonyult, a „csoda ország” bejáratát sehol sem találták. Így jött rá végül a halász arra, hogy soha többé nem látja viszont ifjúsága „őszibarack virágos napjait”, rózsás álmait és ideáljait, hiszen azok az életben csak egyszer adatnak meg.”

Cobra 2017-ben volt egy fontos helyzetjelentése képekben, melynek az „Őszibarack virágos forrás” nevet adta. Mindaz, ami Tao Jüanming könyvében le van írva, hamarosan igaz lesz és a minden napunk tele lesz vidámsággal, csodákkal, jóléttel. Köszönet Steven Smaly-nek az ott található értelmezésért! :)
Itt olvasható:


A könyvel kapcsolatosan folynak tervek, melyről Cobra ebben a cikkében ír:


Sőt egy interjú során is kérdezték Cobrát ezzel a témával kapcsolatban, íme a részlet:

„PFCC - Kétszer is megemlítetted a blogodon az Őszibarack-virágos forrást. A Jin dinasztiából származó kínai költő, Tao Jüan-ming leírásában szereplő Őszibarack-virágos forrás ugyanaz, amiről te is említést tettél? A föld alatti Agarthai hálózatnak a része?

COBRA - Igen. Igen.
Azért tudunk ennyi mindent ezekről a dolgokról, mert:

PFCC - A kínai kultúra miért az egyetlen, amelyet megőriztek és amely fennmaradt az elmúlt 5000 évben?
COBRA - Mert az ősi Kína olyan politikát folytatott, ami stabilan tartotta a civilizációját és nem veszítette el a hatalmát a határain túl való katonai terjeszkedéssel.”

Hszi Vang Mu az egyik legrégebben ismert Istennője Kínának, így írnak róla: „Nagyon magasan a föld és a menny határán él. Kertjét felhők rejtik el. Ő uralja az idő és a tér kozmikus erejét és a Nagy Göncöl Konstellációt.

Az újjászületés energiái egyfajta felhőként veszik őt körbe. Akik eljönnek hozzá, megkaphatják tőle a halhatatlanság elixírjét. A Kunlun hegy, ahol az Istennő él különleges, misztikus időn kívüli hely, ahol soha nincs fájdalom és halál. Csakis örömzene, költészet, tánc és isteni ünnepek. Paradicsomi hely, ahol Hszi Vang Mu irányítja a Kozmikus ciklusokat. Az ő varázslatos birodalmában az idő alig érzékelhető, „ezer év csupán csak egy pillanat”. Ha valaki odalátogatna és mondjuk elfordítaná a fejét egy másodpercre majd vissza, egy szempillantásra évmilliók telnének el.”
A legvégére egy kínai zenével szeretnélek meglepni benneteket, melynek címe Szabad Hegyek. Kellemes zenehallgatást kívánok! 
 
„Az orchidea nem veszíti el illatát, csak mert senki sem szagolja, a csónak nem süllyed el, csak mert senki sem ül benne. A bölcs nem hagyja el az Utat, csak mert senki sem ismeri azt.” Lao-ce
Bejegyezte: dátum:

2 megjegyzés:

  1. Judit2018. március 17. 16:48

    Mint mindig ,most is maximális odaadással írtál,élvezetesen és érthetően .Köszönöm ,nagyon jó volt olvasni -tanulni ! <3

    VálaszTörlés
  2. Magyar Rózsa Csoportok-Magyar Istennő Templomok2018. március 20. 10:56

    Drága Viki! Köszönöm ezt a csodás összefoglalót.

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)